Play with Fire: Az utolsó Targaryen

Sziasztok! A Menace helyett -ahogyan írtam már előbb is-, hoztam nektek egy GoT fanficet. Öt részre bontva lesz felrakva, s minden héten, csütörtökön kirakom a következő részt. A történet a modern korban játszódik, s jelenleg egy Lannister az elnök. Daelys Targaryen fog állni a középpontban, s az ő sorsa az, hogy megdöntse a Lannister férfi uralmát, s elhozza a békét Westerosra. A prófécia szerint, porig fogja égetni az országot, de vajon ez valóra válik? Ez persze a történet végén kiderül. Remélem elnyeri tetszéseteket a rövid történet első része.

Jó olvasást kívánok!

1. rész

Van egy prófécia. Baljós és a világ végét jelentheti. Minden, amit ismerünk, elpusztul, a pusztítójával együtt. A világvégét egy Targaryen okozza. Haja fehér lesz, mint a hold; szeme lila, mint az orgona. Háziállata egy fekete bestia, kinek neve Roberion. Nem marad utána más, csak hamu és több millió megégett test. Hidd el a szavam, s óvakodj a Targaryen háztól. Öld meg mind!

A világ megváltozott. Nincsenek királyok, se rémfarkasok, se sárkányok, se mások. Az emberek élik mindennapi életüket, nyomkodják telefonjaikat, munkába járnak és megfeledkeztek azokról a szörnyűségekről, amik a régi időkben történtek. Jelenleg egy Lannister az elnök Westeroson, aki igen csak radikális változásokat hozott. Minden tizenhat évét betöltő fiúnak, Királyvárba kell mennie, s két éves katonaságon kell részt vennie. Sokak szerint a férfi paranoiás. Retteg attól, hogy egyszer a Targaryenek visszakövetelik, ami jog szerint az övék. Mióta hatalomra került, buzgón kutatja a Targaryen vérvonalat, ám ez idáig nem talált egy leszármazottat se. Sárkánykőre havonta kilátogat, s végig járja a kastélyt. Amikor nem talál ott senkit, részegen tőr és zúz a várban. Ám van, aki sikerrel járt a Targaryenek felkutatásában. Egy olyan ember, aki még ismerte Daenerys Targaryen-t. Jorah Mormont, egy kis ház előtt ácsorgott. A tető fekete volt, a redőnyök lehúzva. Mély levegőt vett, majd bekopogtatott a barna faajtón. Nem tudta, hogy kire számítson. Férfira vagy nőre. Meg volt győződve róla, hogy mindenképp egy sötét hajú Targaryen fog ajtót nyitni, Aegon Targaryen után, hisz ő volt az utolsó Targaryen, kiről tudtak, s neki sötét haja volt. Az ajtó zár kattant, s lassan kinyílt az ajtó. Jorah hátra lépett. Egy lány nyitott ajtót, kinek haja ezüst volt. Egy fehér blúzt viselt, s egy szürke farmernadrágot. Haja kontyban volt, szemei kéken csillogtak. Jorah egy pillanatra megfeledkezett magáról, s letérdelt a lány előtt. A szőkeség azonnal megragadta a férfi kezét, majd berántotta a házba. A lány körbe nézett, majd becsukta az ajtót. Jorah még mindig ledermedve állt, s a lányt bámulta. Olyan, mint Ő – futott át az agyán.

– Álmodtam rólad. – szólalt meg a szőkeség, s Jorah háta mögé nézett. A férfi megfordult, s egy sötét hajú, magas embert pillantott meg. Szeme barna volt, arcát hegek borították. – Jorah Mormont vagy, igaz? – folytatta a lány, mire a férfi bólintott.

– Az volnék. – felelte Jorah illedelmesen, mire a lány elmosolyodott. – Te pedig Daelys Targaryen, igaz? – érdeklődött, mire a lány bólintott. – Te pedig Robert Targaryen. – fordult a sötét hajú férfi felé, akinek igencsak ismerős volt Jorah. Hosszú csend vette őket körbe. Robert ódzkodott az idegenektől, de valamiért bizalmat érzett a férfi iránt. Mintha régi barát lenne. Robert nem rég töltötte be az ötvenedik életévét, s tudta, hogy nincs sok neki hátra. Daelys csupán húsz éves volt, még előtte az élet. Nem akart mást, csak nyugalmat a lányának. De egész idáig, csak rettegést tudott neki adni. Rettegniük kellett, hogy rájuk törnek a katonák, s megölik őket. Végeznek a családdal. Nem ez lenne az első próbálkozásuk.

– Kérsz valamit inni? – szólalt meg végül Robert, mire Jorah bólintott. A férfi a konyhába sétált, majd öntött két pohár whiskyt. – Remélem, szereted. – nyomta a poharat Jorah kezébe, majd leült a kanapéra. Daelys eközben kulcsra zárta az ajtót, majd a fotelbe ült. Jorah helyet foglalt a férfi mellett, majd ismét a szőkeségre pillantott. A szemeit bámulta, ám azok nem voltak lilák. Kezdett kételkedni magában. A jóslat egy lila szemű, ezüsthajú Targaryenről szól. Talán nem ő az, talán máskor kel életre a jóslat. Jorah sosem hitte, hogy a sárkányok kihaltak. Drogon-t sosem ölték meg, s rakhatott tojásokat. Máskor is hitték, hogy e gyönyörű állatok kihaltak, ám még se. Robert marasztalta éjszakára Joraht. A vendégszoba üresen állt évek óta. Daelys bevetette az ágyat, majd az éjjeliszekrényre egy pohár vizet rakott éjszakára. Szótlan volt, nem nagyon beszélt a férfihez. Jorah letette cuccait az ágy mellé, majd körbe nézett a szobában. A szekrény fekete volt, apró sárkány minták díszítették. Jorah végig húzta a kezét a fából készült szekrényen. Összeszorult a szíve. Mély levegőt vett, majd kilépett a szobából, s a fürdőszoba felé igyekezett. Az ajtó nyitva volt, ám a villany égett. Jorah óvatosan odalopózott, s megpillantotta Daelyst. Épp a kontaktlencséjét helyezte vissza a tartóba. A lány Jorahra nézett, majd elmosolyodott. Szemei orgona lilán pompáztak. Daelys elsuhant a férfi mellett, majd bement a szobájába.

– Kontaktlencsét kell hordania. A szeme elárulná őt. – szólalt meg Robert a nappaliból.

– Hogy lett ezüsthajú? – érdeklődött Jorah, majd leült a férfi mellé.

– Genetika. – horkantott fel, majd belekortyolt a sörébe. – Az anyja belehalt a szülésbe.

– Sajnálom. – felelte Jorah, majd a lány szobája felé nézett.

– Ő nem Daenerys. – Robert hangja megváltozott. – Nem fogja elhozni a világvégét.

– Hát ismered a próféciát?

– Persze. De az nem az én lányomról szól. – felelte. Jorah mély levegőt vett, majd megütögette Robert vállát. Vissza sétált a vendégszobába, majd lepihent. Robert legbelül tudta, hogy a lánya szerepel a jövendölésben, de nem akart vele megbékélni. Tudta jól, hogy milyenek voltak az ősei, s lánya pont ugyan az. Lobbanékony, makacs, s igaz sárkányvér folyik az ereiben. Évek óta próbálta elnyomni lányában a sárkányvért, ám egyre nehezebb volt.

Grenn Lannister az irodájában ücsörgött, s ismét a Targaryen családfáját nézegette. Kezdett belebolondulni abba, hogy nem találja a leszármazottakat. Fejében nem járt más, csak a prófécia. Ám nem a várost, vagy Westerost akarta megvédeni, csak saját magát. Nem akart meghalni, s nem akarta átadni címét egy újabb Targaryennek. Irodája hatalmas ajtaján kopogtatni kezdett valaki.

– Szabad. – szólt ki a férfi, mire egy katona lépett be a helységbe.

– Meghoztuk őket. – mondta a férfi, mire Grenn szája mosolyra húzódott.

– Hányan vannak?

– Hárman. – felelte a katona, mire Grenn felállt székéből, s a csarnokhoz sétált. Belépve három szőke hajú lányt pillantott meg. Mindnek végig simított a haján, s megnézte arcukat. Egyiknek sem volt igazi ezüst haja. Körbe sétált, majd megállt a három fiatal lány előtt. Mind reszketett, s könyörgött az elnöknek. Grenn tudta, hogy nem őket keresi. Arcára mosoly kúszott, majd a katonára nézett.

– Lődd őket fejbe. – adta ki parancsba, majd kisétált a csarnokból. Még hallotta, ahogyan elsül a pisztoly. Arcán tovább is ott volt az az őrült mosoly. A héten már tíz szőke hajú lányt öletett meg, bár tudta, hogy egyik sem a Targaryen családhoz tartozott. Visszasétált irodájába, majd leült asztalához. Hosszasan bámult maga elé, ám a vigyor továbbra is ott díszelgett arcán. Katonái tovább kutattak. Egész Westeroson, minden szőke hajú lányt elfogtak, s börtönbe vetették, majd megölték őket. Azt is megengedte katonáinak, hogy megerőszakolják a lányokat. Ha a család ellenkezett, őket is megölette. Egyedül észak volt az, ahova ő se tehette be a lábát. Északon jelenleg is királyság volt, s Frederick Stark volt a király. Sokszor tanácskozott vele, ám Frederick nem volt hajlandó kiadni senkit. Hatalmas fal húzódott a két ország között, s egyelőre Grenn nem akart háborút északkal. Csupán a Targaryen lány halálát akarta. Semmi mást. A besúgói pletykáltak egy kis faluról, ami Dorne-ban volt található. Ott láttak páran egy szőkeséget mászkálni, s nagyon gyanús volt. Haja ezüstösen csillogott. Grenn oda küldte pár katonáját, hogy keressék meg azt a lányt, s vessék börtönbe. Míg ő a sárkányokkal foglalkozik. Meg volt győződve róla, hogy élnek, s közelebb vannak, mint bárki hinné. A Keskeny-tengeren túl, volt egy szövetségese, akitől híreket szokott kapni. Ám még nem láttak sárkányt. Grenn egyre idegesebb lett. Tehetetlennek érezte magát, miközben a nép kezdett fellázadni ellene. Ő csupán ezekre megszorításokkal felelt. De legbelül érezte a vesztét. Irodájában két festmény díszelgett. Az egyiken Daenerys Targaryen volt látható, míg a másikon Cersei Lannister. Az előző elnök ide tetette őket, mivel ők ketten voltak az egyedüli királynői Westerosnak. Tisztelgett előttük, bármit is tettek. Grenn viszont mind két festményt gyűlölte. Ha rájuk nézett, egyből felfordult a gyomra. Nem tudná elfogadni, ha egy nő, legyőzné őt. A nagy, Grenn Lannistert.

Daelyst sötétség vette körül. Az ablakokon fénycsóvák szűrődtek be. Aztán egy hatalmas robbanást hallott. Kipattant az ágyból, majd kifutott szobájából. A nappaliban egy tucat katona ácsorgott, s őt bámulták. Ekkor a Lannister elnök lépett be az aprócska házba, majd vigyorogva a lányra mutatott. A katonák célba vették Daelyst, s hallani lehetett, ahogyan az elnök azt súgja: Tűz! Daelys izzadtan tért magához, majd letörölte könnyeit az arcáról. Kinézett ablakán, ám nem látott semmit. Tudta, hogy ez egy jel. Azonnal átrohant apja szobájába, majd keltegetni kezdte őt.

– Apa, kelj fel! El kell tűnnünk. – ordította apja fülébe, miközben rázogatta őt. Robert nagy nehezen felkelt, majd lányára nézett. – Jönnek. – suttogta, mire apja felpattant, s azonnal pakolni kezdett. Daelys átrohant a vendégszobába, majd Jorah-t is felrángatta álmaiból. A szőkeség csupán egy hátizsákot vett elő, s egy nadrágot rántott magára. Felvette cipőjét, majd apjára nézett.

– Nincs hova mennünk. – suttogta Robert.

– De van. Az én kocsimmal megyünk. – felelte Jorah, majd megragadta Daelys kezét, s kiléptek a házból. Robert elővette a benzines flakonokat a kamrából, majd körbe locsolta a nappalit. Zsebéből kirántott egy doboz gyufát, majd kihúzott belőle egy darabot. Meggyújtotta azt, majd a kanapéra hajította. A fehér dívány azonnal lángba borult, s a tűz gyorsan terjedt. Robert kilépett a házból, majd bámulni kezdte a lángokat, amik egyre magasabbra csaptak. Itt nevelte fel lányát, s megannyi más emlék kötötte őt a házhoz. Muszáj volt megtennie. Mély levegőt vett, majd beült a fekete terepjáróba. Jorah beindította az autót, majd elhajtott a háztól. Elhagyták Éjidalt, s Felwood felé igyekeztek. Egy kisebb dothraki csapat élt ott. Vezetőjük Khal Rhanno volt, aki Jorahval együtt a Targaryen családot akarta szolgálni. Megakarta tartani azt az ígéretet, amit több száz éve tettek Daenerys Targaryennek. Mindig is ez volt a célja, s mióta ő a Khal, ezt meg is tudja valósítani. Nem voltak sokan a faluban. Csupán 200-an. De mind igazi harcos volt, s hűek maradtak őseikhez. De a pisztoly használatától sem ódzkodnak. Öt óra múlva értek Felwoodba. Jorah leállította az autómotorját, majd az égre pillantott. A nap már kidugta egyes sugarait. Kiszállt a terepjáróból, majd átölelte Rhannot. A férfi magas volt, sötét szemei, s sötét haja volt. Jorah-t emlékeztette Khal Drogo-ra, ám ezt sose mondta barátjának. Rhanno benézett a kocsiba, s szemügyre vette az alvó szőkeséget.

– Van egy vendégházam számukra. – szólalt meg a férfi, majd oldalra mutatott. Egy kisebb faház ácsorgott az erdő szélén. – Van benne két szoba, konyha, s egy fürdő.

– Köszönöm, barátom! – hálálkodott Jorah, majd felkeltette Robertet. Daelys is magához tért, majd nyújtózkodni kezdett az autóban. Megdörzsölte szemeit, majd kiszállt. Az égre nézett, ami csak nem teljesen kivilágosodott. A lány haja kibontva lógott vállaira. Így még inkább hasonlított Daenerysre, legalábbis Jorahnak. A férfi egy ideig bámulta a lányt, majd segített Robertnek behordani a cuccaikat a házba. Daelys ismét nyújtózkodott egyet, majd Rhannora nézett. Négy fejjel magasabb volt a lánynál. Rámosolygott, majd besétált a faházba. Megköszönte Jorahnak, majd besétált az egyik szobába, s magára zárta az ajtót.

A Lannister katonák csak a ház maradványait találták meg. A parancsnok elővette telefonját, majd az elnököt hívta. Grenn idegesen fogadta a hírt, majd telefonját a Targaryen királynő festményéhez hajította. A festményt védő üveg darabokra tört, majd lehullott a földre. A férfi szemei vérben forogtak. Nem akarta elfogadni, hogy vesztett. Bár már jó nyomon járt. A katonái visszatértek Királyvárba, majd az újabb parancsot várták, ám Grenn egyelőre nem állt elő új tervvel. Nem tudta, mi legyen a következő lépés. Ismét felvette a kapcsolatot Essosban élő hírszerzőjével, ám az se tudott új hírrel kecsegtetni. A sárkányoknak nyoma sem volt. A hírvivő meg volt róla győződve, hogy nem fog találni sárkányokat, ám ezt nem közölhette Grennel. Akkor meghalt volna. Az elnök idegesen foglalt helyet asztalánál, s a műhold felvételeket kezdte kémlelni. Hiába kémkedett velük Westeros egész területén, nem talált semmi hasznosat. Kinézett ablakán, s meglepődve vette észre, hogy már világos van odakinn. Ismét nem aludt egész éjszaka. Már napok óta nem alszik rendesen. Fogyott is, hisz egy falat nem megy le a torkán, hiába próbálja felesége etetni. Jobbnál jobb menükkel fogadja férjét otthon, ám az rá se néz a kajára. Rosyn Lannister aggódni kezdett férje egészsége miatt. Hiába győzködte, hogy adja fel, a férfi nem engedett. Mindenképp le akart számolni a jóslatban szereplő Targaryen lánnyal. Ez volt az egyetlen, ami éltette őt, mióta elnök lett. Rosyn pedig mindennél jobban vágyott volna egy gyerekre, ám férje nem volt hajlandó tenni a dologért. A nő hűséges volt, s nem lépett félre, egyszer sem. Grenn ezt tudta, ahogyan azt is, hogy felesége egy babára vágyik. Ám ezt addig nem adhatta meg neki, míg le nem számolt a Targaryen lánnyal.

Az ajtón hirtelen kopogtattak. A katonák parancsnoka lépett be az irodába.

– Vannak híreid? – hangzott a kérdés Grenn szájából, mire a katona bólintott.

– Találtunk egy képeslapot, ami szintén megégett, ám rajta van a lány neve. – felelte a férfi, majd felmutatta a talált tárgyat. Grenn felpattant, majd a katonához lépett. Kikapta annak kezéből a képeslapot, majd elolvasta a rajta található nevet. Szemei felcsillantak.

– Daelys. – suttogta, majd összegyűrte a lapot.